Vérmesék

Vannak filmek melyek szinte elvesznek a nagy címek között. Attól, hogy egy film nem rengette meg a világot, még lehet nagyon jó.
Ez a film elfoglalta számomra a legjobb vígjáték trónját. Néhány rendező elfelejti, hogy a trágárság önmagában nem vicces. Egy vígjáték nem attól lesz jó, hogy a karakterek túldramatizáltan ügyetlenek. Ezek a filmet fárasztóvá tudják tenni.
A történet: Giovanni Manzoni, olasz mafiózó feldobja az olasz mafiát. Tanúvédelmi programba kerül. Új név, új lakhely. A történet ott kezdődik, mikor egy franciaországi kis városba menekítik őket. Minden tettüket megfigyelés alatt teszik, védelem alatt állnak. Új életük persze új problémákat sodor feléjük.
Robert de Niro karaktere nagyon tetszett. Nincs az embernek olyan érzése, hogy na ezt a szerepet is ráaggatják, hiszen Robert volt már mafia filmben. Érezhető mennyire nem bírja ezt a vegetatív életet. Aggódik családjáért és próbál mindent megtenni azért, hogy minél elfogadhatóbb életük legyen.
Tommy Lee Jones hibátlanul hozt az öreg rendőrt. Soha nem mondja ki valóban mit érez de minden cselekedete azt sugallja. Legszívesebben néha megölné Giovannit de belebetegdne ha nem lenne.
A család minden tagja nagyon eredeti. Egyikük sem sablonos. A csaj nem naív, hülye. Az öccs nem ugratja folyton a nővérét.
Nem lesz fárasztó a film a két órás játékidejével.
Remekül adagolja a poénokat, még a tágárság is vicces. A film, ha kell akkor nagyon izgalmas, nem próbáljak a feszültséget oldani idióta poénokkal.
Elrejtettek benne egy "easter egget" , utalást. Mikor a Nagymenők filmet nézik nem mondják ki, de az Robert egyik mafia filmje
Bárki aki megnézi nem fog rossz szájízzel felállni.